|
|
Fontos tudnivaló:
- a természetvédelmi terület látogatása, a sátorozás, a gépjárművek behajtása a kijelölt parkolóhelyre NAPI DÍJSZABÁS alapján történik, mely díjszabást Homoródalmás község tanácsa állapított meg és hagyott jóvá;
-a napidíjakat a szoros bejáratánál sorompóval ellátott ellenőrző pontnál vagy a természetvédelmi területen járőröző és magát azonosító természetvédelmi felügyelőnél lehet kifizetni;
- a díjszabásból származó pénzösszegek a természetvédelmi terület fenntartására fordítódnak (pallók, turistaösvények karbantartása, hulladék leszállíttatása a természetvédelmi területről, természetvédelmi őrség biztosítása, kiadványok, ismeretterjesztő füzetek megjelentetése)
NAPIDÍJAK (érvényesek a 2013-es idényben):
- autó(parkolási díj a Kőalja területén): 5 lej,
- felnőtt személy: 4 lej,
- diák, gyerek: 2 lej.
Az egyesület nem tud felelősséget vállani a szorosba vezető erdei út, illetve a kőaljai táborozóhely állapotáért, hiszen feladata nem a turisták ellátása, hanem a természetvédelmi terület fenntartása, kezelése.
-a napidíjakat a szoros bejáratánál sorompóval ellátott ellenőrző pontnál vagy a természetvédelmi területen járőröző és magát azonosító természetvédelmi felügyelőnél lehet kifizetni;
- a díjszabásból származó pénzösszegek a természetvédelmi terület fenntartására fordítódnak (pallók, turistaösvények karbantartása, hulladék leszállíttatása a természetvédelmi területről, természetvédelmi őrség biztosítása, kiadványok, ismeretterjesztő füzetek megjelentetése)
NAPIDÍJAK (érvényesek a 2013-es idényben):
- autó(parkolási díj a Kőalja területén): 5 lej,
- felnőtt személy: 4 lej,
- diák, gyerek: 2 lej.
Az egyesület nem tud felelősséget vállani a szorosba vezető erdei út, illetve a kőaljai táborozóhely állapotáért, hiszen feladata nem a turisták ellátása, hanem a természetvédelmi terület fenntartása, kezelése.
Vargyas- szoros természetvédelmi terület
Látogatási útmutató
“A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában.” – írta Orbán Balázs a Vargyas szorosról csaknem másfél évszázaddal ezelőtt.
A Vargyas- szoros kétségkivül Erdély és ezenbelül a Székelyföld egyik legszebb és legérdekesebb természeti látnivalója, barlangjaival, mészkőszirtjeivel, tanúszikláival, jellegzetes élővilágával egyaránt.
A szoros barlangjait az ember már az ősidőktől kezdve menedékhelyéül használta, erről tanúskodnak az idők folyamán a barlangokból előkerült leletek, tárgyak sokasága, később pedig már inkább a szoros szépségei iránt érdeklődők látogattak el ide csodálattal. Nehézkes megközelítése, a róla szóló kevés turisztikai információ ellenére napjainkra a szoros közkedvelt táborozó,- és kirándulóhellyé vált, évente egyre többen és többen keresik fel. Természetvédelmi szempontból a szoros jogi helyzete hosszas huzavona után 2000-ben rendeződött, 2004-ben pedig a baróti székhelyű Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület megkapta a Vargyas-szoros természetvédelmi terület felügyeleti jogát, mely felügyeleti jog 2010-ben újabb öt évre meghosszabodott. E felügyeleti jog kötelezi az egyesületet arra, hogy a szoros természeti értékeinek védelmét és megőrzését mindinkább szemelőtt tartsák, ugyanakkor pedig a természetszerető turistákkal, kirándulókkal jobban megismertessék, és számukra hozzáférhetőbbé tegyék ezen értékeket, a közös cél érdekében: hogy e nagyszerű táj csodálatos szikla-és barlangvilágában még sokan és sokáig gyönyörködhessenek.
Fekvése, megközelítése:
A Vargyas – szoros Erdély délkeleti részén, a Keleti-Kárpátok ún. „középső csoportjához” tartozó Persány-Rika és a Dél-Hargita hegységek találkozásánál található, Kovászna és Hargita megye területén. A természetvédelmi terület összesen 1000 hektárjából közigazgatásilag 800 ha. tartozik a Hargita megyei Homoródalmás községhez, 200 ha. pedig a Kovászna megyei Vargyas községhez. Gépjárművel csak Vargyasról közelíthető meg erdőkitermelői úton (13 km), a kirándulók zöme ezt az utat választja. Gyalogosan viszont elérhetjük a szorost akár Homoródalmás (7 km), akár Kirulyfürdő (8 km) vagy Szelterszfürdő (9 km) irányából is.
Geológiai kialakulása, növény-és állatvilága:
A földtörténeti középkorban lezajlott hegyképző fázisok eredményeként jött létre az a mészkőrög, mely összekötő kapocs a Királykő mészkőszirtjei és a Nagyhagymás mészkőhegysége között, s melyben később a Vargyas- szoros képződött. A mészkőrög a földkéreg mozgásai következtében előbb lesüllyedt, majd üledéktakaróval és a közeli Hargita hegység vulkáni tevékenységéből származó törmelékkel borítódott, egy ún.”plató” képződött, melyen aztán az Erdővidéki- medence fele való természetes lejtés irányába megindult a Vargyas – patak völgyalakító, bevágó tevékenysége. A szoros a normális folyóvízi erózió, valamint a karsztos folyóvízi erózió hatására képződött tovább, a stagnálási időszakokban barlangrendszerek kialakulásával (nagyjából 100, 40, 20 és 5-6 méterre a patak mai szintje fölött) melyeknek egyrésze fennmaradt, másrészük beszakadt (ezek maradványai azok a barlangüregek, melyek merőlegesek a mai Vargyas völgyére). A patak szintjén jelenleg is alakulóban van egy újabb, azaz aktív barlangrendszer.
A szoros vadregényes sziklavilágában sokféle állat talált kedvező élettérre, a növényzetre pedig leginkább a mészkőkedvelő fajok társulása a jellemző. A Vargyas- szoros barlangjaiban 19 különböző denevérfaj előfordulását figyelték meg, a legjelentősebb állományokat a közönséges denevér, a hegyesorrú denevér és a kis patkósdenevér egyedei képezik. A kirándulóknak szemet gyönyörködtető látvány lehet nyáron a napsütötte sziklák felett röpködő színes lepkekavalkád vagy a magasban köröző ragadozó madarak megfigyelése. A számtalan színben pompázó virágfajok közül említésre méltóak a Teleki– virág, a törpe nőszirom, a turbánliliom, a zergeboglár vagy a kövirózsa védett egyedei.
Látnivalók, turistautak a szorosban:
Vargyasról a kék kereszt turistajelzésen (erdőkitermelő út) juthatunk fel a szorosba, a Vargyas patak jobb partján felfele haladva. Vargyason az út leágazását irányítótábla valamint a természetvédelmi terület tájékoztató táblája jelzi. Elérve a Hidegaszó patak beömlését, balra fordulunk (az út áthalad a patakon és folytatódik tovább a Hidegaszó völgyében) és rövidesen a szoros előterébe, a Kőalja nevű helyre érünk.
Vargyas– Vargyas-patak völgye– Kőalja: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 2 – 2 és fél óra.
A Kőaljából időnktől függően tervezhetünk kisebb- nagyobb túrákat a szorosba, az idelátogatók leggyakrabban természetesen az Orbán Balázs barlangot szokták felkeresni. A barlanghoz a kék kereszt turistajelzésen indulunk el, átkelünk az első függőhídon, majd balra térve, folytatjuk utunkat felfele a patak mentén. Itt található a szoros egyetlen, iható vizű forrása, a Medvék forrása. Jobbról magunk mögött hagyva a Kőcsűr sziklatömbjét, átkelünk ismét a patakon, a Félszigetre érve. Ezután már a patak jobb oldalán haladva érjük el a Nagy Kő–görgeteget, figyelmünket azonban a patak túloldalán feltűnő Csudálókő hatalmas sziklatömbje köti le. Rövidesen a Lócsűr barlang tátongó nyílása is feltűnik. A barlanggal szemben levő pallón ismét átmegyünk a patakon és jobbra térve megérkezünk az Orbán Balázs barlang bejáratához. A Lócsűr barlang előtt jelzetlen ösvényen akár a Csala tornyához és a Tatárlik barlanghoz is felkapaszkodhatunk. A Csala tornyára egyébként szép kilátás nyílik az Orbán Balázs barlang bejáratától.
Kőalja- Félsziget- Lócsűr – Orbán Balázs barlang: kék kereszt jelzés, menetidő kb. 30 perc.
Akik hosszabb túrára vállakoznának, azok az Orbán Balázs barlangtól folytathatják útjukat a sárga sáv jelzésen a Kőmező fele. Az ösvény eleinte a patak bal partján halad, majd előbb a Pionírok, aztán az Urak ösvényén, sziklás terepen kapaszkodva jut fel a Kőmezőre, ahol egy kis forrás is található. A forrástól a Kőmezői kilátóhoz érdemes kimenni (5 perc a forrástól), gyönyörű kilátásban lehet részünk. A Kőmezőn találhatók a hagyomány szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjai.
Orbán Balázs barlang – Pionírok ösvénye – Urak ösvénye – Kőmező: sárga sáv jelzés, menetidő: kb.45 perc.
A Kőmezőről a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett Farkas ösvényen térhetünk vissza a Kőaljára, az ösvény a Kőcsűr alatt torkollik bele a kék kereszttel jelzett turistaútba, nem messze a Kőalja sátorozóhelytől. Természetesen, ha ezen az útvonalon járunk, ne mulasszuk el meglátogatni a Kőcsűr rombarlangját. A Farkas ösvényről ugyanakkor kis kitérővel a Csudálókő feletti kilátót is beiktathatjuk programunkba.
Kőmező – Farkas ösvény – Kőcsűr alja: piros pont jelzés, menetidő: kb. 30 perc.
Ugyanakkor a Kőmezőről a Tatársáncon és a Kőmező patakán átkelve a sárga sávval jelzett ösvény folytatódik egyrészt Kiruly-, és Szelterszfürdő, másrészt Homoródalmás irányába. A Kőmezőről továbbá jelzetlen ösvény kapaszkodik fel a Mál- tetőre (930 m) is, ahonnan páratlanul szép kilátás nyílik az egész Vargyas völgyére, de a távolabbi vidékekre is.
Kőmező – Mál- tető: jelzetlen, menetidő: kb. 1 óra.
A Kőaljából ugyanakkor az Alsó– Mál tető irányába is indul turistaösvény, mely folytatódik egészen Homoródalmásig. Az ösvény a Tiva– tetőt is érinti. Ez az útvonal bejárható akár egy egész napos körtúra formájában, Homoródalmásról a Vargyas– patak völgyében(nincsenek kiépített átkelők a patakon!) vagy a Kőmezőt érintve érhetünk vissza Kőaljába.
Kőalja – Alsó- Mál tető – Tiva tető –Homoródalmás: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 3 óra (visszafele ugyanannyit számítsunk)
Természetvédelem a Vargyas – szorosban:
Tudnivalók:
A Vargyas- szoros természetvédelmi terület jogi helyzetét az 5./2000-es számú, Románia területi rendezéséről szóló törvény szabályozta, összhangban a 236./2000-es, a természetvédelmi területek, a természetes élőhelyek, a növény-, és állatvilág fenntartását és megőrzését szabályozó Sürgősségi Kormányrendelettel, utólag elfogadva és módosítva a 462./2001-es sz. Törvény által.
Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) rendszerezése szerint a Vargyas – szoros természetvédelmi terület a IV. – a természeti értékek megőrzésére aktív védelmet igénylő – kategóriába tartozik. A Román Mezőgazdasági-, Erdő-és Vidékfejlesztési Minisztérium 850./2003-as számú,- a természetvédelmi területek felügyeletének odaítélési jogát szabályozó – rendelete értelmében a baróti (Kovászna megye) Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület 2004. március 12-én megkapta a Vargyas- szoros természetvédelmi terület felügyeleti jogát és a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel 5 éves időtartamra szóló felügyeleti szerződést kötött.
Románia Európai Uniós csatlakozását követően a Vargyas– szoros az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózat részévé vált, az uniós természetvédelmi jogszabályok 2007 júniusában léptek életbe. Ezen jogszabályok értelmében a Vargyas– szoros a Különleges Természetmegőrzési Terület státuszt kapta.
2010 júliusában az Elveszett Világ Egyesület újabb öt évre megkapta a Vargyas–szoros Különleges Természetmegőrzési Terület felügyeleti jogát a romániai Környezetvédelmi Minisztériumtól.
Ezen törvényes rendelkezések valamint a felügyeleti jog által vállalt kötelezettségeinek betartása érdekében, az Elveszett Világ Egyesület a természetvédelmi területen belül minden látogatóra érvényes RENDSZABÁLYZATOT dolgozott ki, rendszabályzat mely a 2004-es turistaidény kezdetével lépett életbe.
Ezen rendszabályzat legfontosabb tudnivalói a következők:
- a természetvédelmi terület látogatása, a sátorozás, a gépjárművek behajtása a kijelölt parkolóhelyre, NAPI DÍJSZABÁS alapján történik;
-a napidíjakat a szoros bejáratánál sorompóval ellátott ellenőrző pontnál vagy a természetvédelmi területen járőröző és magát azonosító természetvédelmi felügyelőnél lehet kifizetni;
NAPIDÍJAK(érvényesek a 2011-es idényben):
-autó(parkolási díj a Kőalja területén): 5 lej, felnőtt személy: 2 lej, diák, gyerek: 1 lej
-sátorozni a természetvédelmi területen belül csak az erre kijelölt helyen szabad (a Kőaljának nevezett helyen) ;
-tüzet gyújtani a természetvédelmi területen belül csak a sátorozóhelyek mellett erre a célra kialakított tűzhelyeken lehet;
-a sátorok mellett tilos árkot ásni, tilos továbbá gödröt ásni élelem vagy szemét tárolása céljából;
-a szemét tárolása, hulladék eldobása a természetmegőrzési területen TILOS;
-tilos a fák kivágása, gyógynövények, gombák, virágok gyűjtése, a zajkeltés, a halászás és a horgászás, illetve a víz szennyezése (pld. mosószerekkel vagy autómosással);
-a természetmegőrzési területen a jelzett ösvényekről letérni tilos és veszélyes;
-a természetvédelmi területen belül a látogatható barlangok a következők: az Orbán Balázs barlang (Nagybarlang), a Lócsűr, a Kőcsűr és a Tatárlik;
-más barlangok látogatása csak a természetvédelmi terület felügyelőjének engedélyével és jelenlétében történhet;
-a barlangok látogatása csak megfelelő felszereléssel engedélyezett (védősisak, világítóeszköz, cipő) ;
-a barlangokban tilos a falak összefirkálása, a barlangi képződmények vagy egyéb leletek gyűjtése, a denevérek zavarása.
Kérjük, tartsa tiszteletben ezeket a rendelkezéseket, az észlelt rendellenességekről pedig értesítse a természetvédelmi terület felügyeletét.
A Vargyas – szoros látogatható barlangjai :
A Vargyas patak csaknem 4 km hosszú sziklaszorosában a múlt század felében megindult barlangkutatás napjainkra 125 barlangot tart nyilván, 7410 m összhosszúságban. A szoros turisták által is látogatható barlangjai a következők :
1. Az Orbán Balázs barlang ( Kőlik, Almási barlang vagy Nagybarlang) 1527 méteres hosszúságával a völgy leghosszabb barlangja. Impozáns bejárata a Csudálókő oldalában nyílik, mintegy 20 méterre a patak szintje fölött, ahova lépcsők segítik a feljutást. A bejárati részen található az Előcsarnok, innen ágaznak tovább a barlang járatai a Meleg-,és a Rejtett- terem valamint az Erzsébet- terem, a Vetők –terme, a Nagyterem, a Kápolna-,és Márványterem, továbbá a Fekete István –terem irányába.
Figyelem ! A barlang bejárása kizárólag csak megfelelő felszerelés és védőöltözet birtokában, tapasztalt túravezető irányításával történhet.
A barlang 1931-től – első monografikus leírójának emlékét megörökítendő – viseli az Orbán Balázs nevet, kataszteri száma pedig 1200/14. Az évek során itt végzett kutatások megállapították, hogy a barlang már a felső paleolitikumtól kezdve egészen a középkor végéig emberi lakhelyül szolgált. A barlangról az első írásos feljegyzés 1637-ből származik, amikor is az udvarhelyi derékszék a barlangot – mint a nép vész idején való menedékhelyét – a homoródalmásiaknak ítéli, “felhagyva a vargyasiaknak azon jogát, hogy vész idején mint menhelyet használhassák”. Az is írásban maradt, hogy a Holdvilágnál 1704-ben győztes Tige tábornok zsarnoksága idején a szék birtokosai “féltőbb holmijokkal az almási barlangba menekültek…” Fridvalszky János 1767-ben megjelent “Erdély ásványairól” c. művében a következőket írja a barlangról :
“ Mondják, hogy van egy szikla, melynek mélyében egy nagy járat nyílik, amelyet a természet csodálatos művészete boltozatokra és fülkékre osztott sztalaktitokkal diszítve.” Később a középajtai tudós, Benkő József, majd Eugen von Fichtel, Johann Kleinkauf járják be a barlangot, 1835-ben pedig Udvarhelyszék földmérő mérnöke, Fekete István térképezi fel és adja ki egy évvel később a barlang “aljrajzát”. Mint ilyen, az Orbán Balázs barlang Erdély legelső feltérképezett és tudományosan kutatott barlangja volt. 1868-ban jelenik meg Orbán Balázs monumentális monográfiája, “A Székelyföld leírása”, melynek első kötete a barlang addigi legrészletesebb leírását és a Fekete István által készített “aljrajzot” is tartalmazza. A későbbiekben a barlangot kutatók közül megemlíthetjük még Kessler Hubert magyar barlangkutató és Mottl Mária paleontológus nevét, majd a II. világháborút követő időszakból Traian Orghidant és Margareta Dumitrescut, a bukaresti Emil Racoviţă Barlangkutató Intézet munkatársait akiknek nagy érdeme a barlang új térképének közlése valamint a Nagy- terem térképezése, bemutatása. Az 1971-től kezdődő időszakban a baróti középiskola tanulóiból alakult „Ursus Spelaeus” barlangkutató csoport tagjai folytatják a kutatásokat Dénes István (1954 – 2005) geológus vezetésével. Érdemeik többek között a barlang harmadik kijáratának felfedezése a Márvány- termen túli járat végében, valamint a 3,5 m vastag üledék átásása után a kapcsolat megteremtése az 54-es számú barlanggal, amely valójában a barlang negyedik természetes kijárata, továbbá több, addig ismeretlen oldaljárat feltárása, valamint a barlang újabb részletes feltérképezése.
2. A Lócsűr (Lólik)
A Lócsűr egyike a szoros tekintélyesebb barlangjainak, összhossza 300 m. A hagyomány szerint azért nevezik Lócsűrnek, mert a környék barlangjaiban rejtözkődők itt tartották lovaikat a tatárjárás és egyéb veszedelmek idején. Ittjártakor, 1867-ben Orbán Balázs még „fantastikus alakú szobor-csoportokról, szabályszerűen lecsüngő és a szövétnek fényétől ragyogó csillárokról” számol be, melyek azóta sajnos mind elpusztultak. A barlang belső részein ma is látni szép, fehér cseppkőlefolyásokat, egy másik érdekessége pedig, hogy télen, a barlang széles bejárati részén csodaszép jégsztalagmitok képződnek. A barlang kataszteri száma 1200/8, egyszerű világítóeszközzel az év bármely szakában bejárható.3. A Tatárlik (Ugron-lik) Két oldalról a szabadba nyíló kijáratokkal rendelkező, alagútszerű rombarlang. Harmincöt méter magasan fekszik a Vargyas patak szintje fölé meredeken emelkedő Kőhát gerincorrán. A tatárjárás idején az Ugron családnak volt védbarlangja, innen a másik elnevezése. Mellette emelkedik a legendás Csala- tornya. Barlangkataszteri száma : 1200/13.
4. A Kőcsűr
A völgy jól ismert eróziós tanúsziklája, melynek ék-i része szervesen kapcsolódik a Nagy-Mál tető hegylábi övezetéhez, teteje pedig egy szép, boltíves sziklakapu. Ez a sziklakapu nem más, mint egy hajdani barlang beszakadt, bejárati része, mely régebben eső idején szolgált menedékhelyül pásztoroknak, kaszásoknak, barlangászoknak. Nem messze tőle található a Kőcsűri ősvíznyelő, falain a víz oldó, pusztító hatásának jól megfigyelhető nyomaival. Kataszteri száma 1200/87.
A Vargyas – szoros legendái
A barlangok sötét világa, a különös sziklalakzatok mindig is hiedelemeket, mondákat keltettek életre a közelükben lakók körében és ez nem volt másképp a Vargyas- szoros barlangjaival, szikláival sem. Az egyik legismertebb legenda a tatárjáráshoz és Csala vitéz nevéhez füződik. A nép az almási barlangba húzodott vissza a tatárok elől míg azok a Kőmezőn vertek tanyát. Fogyott az élelem kegyetlenül mindkét táborban és bizony a barlangba szorultak már azon gondolkodtak, hogy megadják magukat, mikor egy eszes vénleány összekaparta a még maradék lisztet és azt hamuval és kőtejjel összegyúrva hatalmas kenyeret sütött. Ezt egy hosszú rúdra szúrva kinyújtották a barlang száján, hadd higgyék azt a tatárok, hogy még rengeteg fölösleges ennivalójuk van, úgy forgatták, mutogatták. A tatárok be is dőltek a csalinak és bosszúsan, nagy porfelhőt kavarva eltakarodtak a Kőmezőről. Csala vitéz azonban, hogy meggyőződjék ennek bizonyosságáról, felmászott a barlanggal szemközti sziklatoronyra és látván, hogy a tatárok valóban elmentek, örömében heves mozdulattal felkiáltva megtántorodott és a mélybe zuhant. „ Akkor lába alól a kő omladoza / Nyakra főre esvén halállal áldoza” – ahogy a versben is megírodott. De neve örökre fennmaradt, hisz azt a sziklatornyot ma is Csala tornyának hívják.
A Vargyas-szorost felügyelő Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület tevékenységéről
Az Elveszett Világ Egyesület 1996-ban alakult Baróton. Tevékenységét már kezdetektől fogva meghatározta a Vargyas-szoros közelsége, ahol az első természetvédelmi őrséget 1997. május elsején szervezte az egyesület.
Az egyesület elnöke 1999-tól egészen 2005-ben bekövetkezett haláláig Dénes István geológus, barlangkutató volt, aki a Vargyas-szorosban folytatott, több mint 30 évi kutatómunka hátterével nagymértékben hozzájárult az egyesület tevékenységének megalapozásához, irányvonalának kialakításához. 2006-tól emlékét az Orbán Balázs barlang bejáratánál emléktábla őrzi, amely egyben az azóta évente megszervezésre kerülő Dénes István Emléktúrák végpontja is szokott lenni.
2005-től az egyesület elnöke Dénes Ildikó.
Az Elveszett Világ Egyesület 2004 óta látja el a természetmegőrzési terület hivatalos felügyeletét, az azóta eltelt időszakban a nyári szezon alatt folyamatosan jelen volt az egyesület a szorosban, vigyázva a természet értékeit, tisztaságát.
Az egyesület önkéntesei az évek során három új átkelőt építettek a Vargyas-patakon, így lehetővé téve a turisták számára a szoros bejárását a Kőaljától az Orbán Balázs barlangig és tovább a Kőmezőig.
Az egyesület tagjai kijelölték a természetmegőrzési terület határait, turistajelzéseket festettek, gondoskodtak az összegyűlt szemét elszállításáról, a már említett pallóépítésen kívül ezek karbantartását is rendszeresen elvégezték. Az egyesület számos tagja egyben a Román Barlangász Szövetség tagja is, részt vesznek ennek rendezvényein, de a Vargyas-szoros barlangjaiban is folytatják tevékenységüket.
A Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alapjának támogatásával, illetve a vargyasi önkormányzat segítségével az egyesület a közeljövőben, a természetvédelmi terület hatékonyabb felügyeletének és az egyre nagyobb számban idelátogató turisták fogadásának érdekében, látogatói központot hoz létre, amelynek szomszédságában a tervek szerint, civilizált körülményeket biztosító sátortábor is létrejön majd.
Az egyesület tagjai igyekszenek úgy megóvni a Vargyas-szoros kivételes természeti értékeit és kincseit, hogy a lehető legkevesebb emberi beavatkozás mellett, a lehető legtöbb idelátogatónak nyújtsanak emlékezetes élményt a szoros látványosságai. Ugyanakkor az egyesület vezetősége igyekszik a lehető legjobb viszonyt ápolni úgy a telektulajdonosokkal, mint a szomszédos falvak lakóival, illetve a helyi és megyei közigazgatási és más hatósági szervekkel. Ennek érdekében évente találkozókat, szakmai fórumokat és gyerektáborokat szerveznek, bevonva minél több érintett és érdekelt személyt.
Az egyesület tagjainak meggyőződése, hogy a szorosba évente ellátogató többszáz turistával közösen sikerül megőrizniük a Vargyas-szoros természeti értékeit a maguk szépségében, úgy ahogy azt elődeink tették, és e csodás táj nem marad csupán emlék az elkövetkező nemzedékek számára.
Dénes István, Orbán Balázs, Kristó András, Kisgyörgy Zoltán munkái nyomán a kiadványt összeállította : Böjte Ferenc
A Vargyas- szoros jelölő fajai és élőhelyei
Élőhelyek:
Gerinctelenek:
forrás: dealurilehomoroadelor.ro
- Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel
- Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok
- Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae – Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
- Tilio-Acerion - Lejtőkön és sziklatörmelékeken
- Symphyto-Fagion - Dák bükkerdők
- Festuco Brometalia - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (* fontos orchidea-lelőhelyek)
- Luzulo-Fagetum - Mészkerülő bükkösök
Gerinctelenek:
- Rosalia alpina - Havasi cincér
- Chilostoma banaticum - Bánáti csiga
- Pholidoptera transsylvanica - Erdélyi kurtaszárnyú szöcske
- Carabus variolosus - Vízi futrinka
- Cucujus cinnaberinus - Skarlátbogár
- Saga pedo - Fűrészlábú szöcske
- Barbus meridionalis - Petényi-márna
- Cottus gobio - Botos kölönte
- Barbastella barbastellus - Nyugati piszedenevér
- 2. Miniopterus schreibersi - Hosszúszárnyú denevér
- Myotis bechsteini - Nagyfülű denevér
- Myotis blythii - Hegyesorrú denevér
- Myotis emarginatus - Csonkafülű denevér
- Myotis myotis - Közönséges denevér
- Rhinolophus ferrumequinum - Nagy patkósdenevér
- Rhinolopus hipposideros - Kis patkósorrú denevér
- Lutra lutra – Európai vidra
- Ursus arctos - Barna medve
- Nyctalus noctula - Rőt koraidenevér
- Plecotus auritus - LBarna hosszúfülű-denevér
- Eptesicus serotinus - Közönséges késeidenevér
- Pipistrellus pipistrellus - Közönséges törpedenevér
- Plecotus austriacus - Szürke hosszúfülű-denevér
forrás: dealurilehomoroadelor.ro
