2011.december 8.: 15 éves az Elveszett Világ Természetvédelmi,-Turista és Barlangász Egyesület
December 9-én 15 éve annak, hogy megalakult egyesületünk. Az évforduló alkalmából december 29-én, csütörtökön délután 6 órától a baróti Party Pub vendéglőbe várjuk szeretettel tagjainkat, illetve mindazokat, akiknek a 15 év során valamilyen kapcsolatuk volt az egyesülettel, egy közös sörözésre, vacsorára(ára kb. 20 lej fejenként) vagy bulira, igény szerint. Kérjük az érintetteket, résztvételi szándékukat jelezzék legkésőbb december 15-ig Dénes Ildikónál, Demeter Zoltánnál vagy az egyesület levelezőlistáján.
2011. december 8.: Medvére vigyázz!
Egyesületünk több tagja jelezte, hogy a szorosban több alkalommal, ugyanazon a helyen - a Kőmező fele vezető jelzett turistaösvény közelében- medvét láttak.
A medve valószínűleg hibernálás céljából szemelte ki valamelyik közeli barlangot.
A szorost ebben az időszakban látogató turistákat egyesületünk óvatosságra inti. Az elkövetkezőkben figyelmeztető táblák kihelyezésével szándékszunk elejét venni annak, hogy baj történjen.
A medve valószínűleg hibernálás céljából szemelte ki valamelyik közeli barlangot.
A szorost ebben az időszakban látogató turistákat egyesületünk óvatosságra inti. Az elkövetkezőkben figyelmeztető táblák kihelyezésével szándékszunk elejét venni annak, hogy baj történjen.
2011. december 8.: Átvettük a díjat- Demeter Zoltán köszönő levele
November 28-án, hétfőn délután száznál is több szil-szimpatizáns volt kiváncsi az Év Fája Romániában 2011 vetélkedő díjátadó ünnepségére, amelyre a 35 méter magas, 300 éves erdővidéki famatuzsálem, a győztes köpeci szil tövében került sor, a versenyt kiíró csíkszeredai Polgártárs Alapítvány képviselőinek jelenlétében.
A díjazott fát benevező Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület nevében ismételten köszönetet mondunk mindenkinek, aki szavazatával, illetve bármilyen más jellegű tevékenységével hozzájárult győzelmünkhöz. Köszönjük minden erdővidéki, háromszéki, székelyföldi, erdélyi, anyaországi, illetve a nagyvilág bármely pontján élő szimpatizánsunknak, akiknek támogatása nélkül nem sikerült volna ilyen méretű sikert elérnünk. Reméljük, hogy a verseny során tapasztalt összefogás tovább fog élni és tavasszal, az Év Fája Európában vetélkedő után, hasonló érzelmi töltetű, de még több embert megmozgató díjátadó ünnepséget tudunk ismét szervezni.
Külön köszönetet mondunk mindazoknak, akiknek a támogatásával sikerült méltóképpen díjazni az Örökítsd meg a köpeci szilt képzőművészeti pályázat résztvevőit és győzteseit: Dr. Ágoston István családorvos, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont – Dimény János igazgató, Dobó-Valál Egyesület – Derzsi Sámuel elnök, Éva könyvesbolt – Tókos Éva, Kolumbán Hanna – Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megyei Művelődési Központ – Imreh István igazgató, Százszorszép Kft. – Kuti Attila, Tortoma Kiadó és könyvesbolt – Demeter László, illetve köszönet a baróti helyi szállítási vállalat vezetőjének, Antal Imrének a szállításért, valamint Bán Annamáriának, Bíró Bélának és a köpeci Pál vendéglőnek a díjátadó utáni kínálmációért.
Végül, de nem utolsósorban köszönjük néhai Antal Jenő erdésztechnikusnak azt a hitet és elhivatottságot, illetve azokat a bíztató szavakat, amelyek nélkül az elmúlt hónapokban történtekre nem kerülhetett volna sor. Emlékét a szívünkben fogjuk megőrízni.
Demeter Zoltán
A díjazott fát benevező Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület nevében ismételten köszönetet mondunk mindenkinek, aki szavazatával, illetve bármilyen más jellegű tevékenységével hozzájárult győzelmünkhöz. Köszönjük minden erdővidéki, háromszéki, székelyföldi, erdélyi, anyaországi, illetve a nagyvilág bármely pontján élő szimpatizánsunknak, akiknek támogatása nélkül nem sikerült volna ilyen méretű sikert elérnünk. Reméljük, hogy a verseny során tapasztalt összefogás tovább fog élni és tavasszal, az Év Fája Európában vetélkedő után, hasonló érzelmi töltetű, de még több embert megmozgató díjátadó ünnepséget tudunk ismét szervezni.
Külön köszönetet mondunk mindazoknak, akiknek a támogatásával sikerült méltóképpen díjazni az Örökítsd meg a köpeci szilt képzőművészeti pályázat résztvevőit és győzteseit: Dr. Ágoston István családorvos, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont – Dimény János igazgató, Dobó-Valál Egyesület – Derzsi Sámuel elnök, Éva könyvesbolt – Tókos Éva, Kolumbán Hanna – Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megyei Művelődési Központ – Imreh István igazgató, Százszorszép Kft. – Kuti Attila, Tortoma Kiadó és könyvesbolt – Demeter László, illetve köszönet a baróti helyi szállítási vállalat vezetőjének, Antal Imrének a szállításért, valamint Bán Annamáriának, Bíró Bélának és a köpeci Pál vendéglőnek a díjátadó utáni kínálmációért.
Végül, de nem utolsósorban köszönjük néhai Antal Jenő erdésztechnikusnak azt a hitet és elhivatottságot, illetve azokat a bíztató szavakat, amelyek nélkül az elmúlt hónapokban történtekre nem kerülhetett volna sor. Emlékét a szívünkben fogjuk megőrízni.
Demeter Zoltán
2011. november 11.: Az egyesületünk által benevezett köpeci szilfa lett 2011-ben az Év Fája
Romániában
2011. október 31-én lezárult a szavazási időszak az Év Fája Romániában verseny keretében.
A leadott szavazatok érvényesítése után az első helyen a köpeci szil végzett 13.096 érvényes szavazattal, a második helyet a vágási tölgy nyerte el 12.724 érvényes szavazattal, míg a harmadik helyet a temesvári platán nyerte el 2.270 szavazattal. A 300 éves mezei szilfaóriás (Ulmus campestris), Köpec falutól északra, a Barót vize fölött átívelő híd szomszédságában, egy néhai vízimalom udvarán áll és őrködik. Az impozáns méretű, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,3 m magasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van.
A leadott szavazatok érvényesítése után az első helyen a köpeci szil végzett 13.096 érvényes szavazattal, a második helyet a vágási tölgy nyerte el 12.724 érvényes szavazattal, míg a harmadik helyet a temesvári platán nyerte el 2.270 szavazattal. A 300 éves mezei szilfaóriás (Ulmus campestris), Köpec falutól északra, a Barót vize fölött átívelő híd szomszédságában, egy néhai vízimalom udvarán áll és őrködik. Az impozáns méretű, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,3 m magasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van.
2011. október 20.: Dénes István emléktúra
Az egyesületünk társszervezésében havonta sorrakerülő Járjuk be Erdővidéket! honismereti túrasorozat októberi kirándulását Dénes István barlangász, geológus emlékének szenteltük. A túra a Vargyas közelében található Gódra- karszt területén vezetett át, azokon a helyeken, ahol egyesületünk volt elnöke egykoron barlangásztársaival, barátaival kutatta, tanulmányozta az itteni karsztjelenségeket, elérve a terület védetté nyilvánítását is, földtani érdekességei, különleges növény- és állatvilága, egyáltalán a táj szépsége miatt. A túra végén István sírjánál koszorút helyeztünk el, Demeter Zoltán méltató szavai után pedig egyperces néma csendben emlékeztünk a vele együtt töltött szép időkre. Bővebben lásd: itt
2011. október 9.: Október 15-én Dénes István emléktúra
A Járjuk be Erdővidéket honismereti túrasorozat kezdeményezőinek és szervezőinek döntése értelmében idéntől minden októberi kirándulás, néhai geológus és barlangkutató barátunk emlékére, a Dénes István emléktúra nevet fogja viselni. Emléktúráink keretében mindig egy olyat helyet fogunk felkeresni, amelyet Dénes István is szívesen látogatott. Idei emléktúránk úticélja: Vargyas község és a Gódra karszt természeti érdekességei, turisztikai látványosságai. Túravezetők: Lőrincz Sándor biológia tanár és Szabó Imre geológus.
Indulás szombaton (október 15-én) 9 órakor autóbusszal a baróti buszmegállóból először Vargyasig, ahol meglátogatjuk az unitárius templomot, majd folytatjuk útunkat a Hagymás tetőig. A Szénaságból (volt nárciszrét) induló gyalogtúránk során elsőként a Hagymás vára nyomait tekintjük meg, majd a Somosoldalon át jutunk el a Gódra karsztra. Innen, a különböző karsztjelenségek (barlangok és zsombolyok, víznyelők és karsztforrások), illetve a Kakasborozda tanulmányozását követően, a Szármány patak völgyfejében található szerpentin (feketekő) lelőhelyét keressük fel, majd a patakfolyást követve érkezünk vissza Vargyasra, ahol a fafaragó és bútorfestő Sütő család házimúzeumát látogatjuk meg. Emléktúránk a baróti temetőben, Dénes István (1954-2005) geológus sírjának megkoszorúzásával zárul.
Indulás szombaton (október 15-én) 9 órakor autóbusszal a baróti buszmegállóból először Vargyasig, ahol meglátogatjuk az unitárius templomot, majd folytatjuk útunkat a Hagymás tetőig. A Szénaságból (volt nárciszrét) induló gyalogtúránk során elsőként a Hagymás vára nyomait tekintjük meg, majd a Somosoldalon át jutunk el a Gódra karsztra. Innen, a különböző karsztjelenségek (barlangok és zsombolyok, víznyelők és karsztforrások), illetve a Kakasborozda tanulmányozását követően, a Szármány patak völgyfejében található szerpentin (feketekő) lelőhelyét keressük fel, majd a patakfolyást követve érkezünk vissza Vargyasra, ahol a fafaragó és bútorfestő Sütő család házimúzeumát látogatjuk meg. Emléktúránk a baróti temetőben, Dénes István (1954-2005) geológus sírjának megkoszorúzásával zárul.
2011. október 9.: 39. Országos Barlangász Kongresszus
A Szilágy megyei Nagyilondán szeptember 7-11 között került sor a 39. Országos Barlangász Kongresszusra.
A résztvevők az első három nap különböző túrákon vettek részt, felkeresték a nagybányai Ásványtani Múzeumot, a Bábák szorosát, a Lápos szorost, a környék számos barlangját.
Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 9-én került sor. A kongresszuson megemlékeztek Dumitru István geológusról, a nagybányai Montana Barlangász Klub volt elnökéről, aki idén tavasszal hunyt el, szombaton, szeptember 10-én pedig a résztvevők az elmúlt év barlangászati eredményeiről számoltak be, melyeket a "Hozzájárulások a karszt megismeréséhez" című kiadványban tettek közzé. Bővebben a kongresszusról román nyelven: >>>
A résztvevők az első három nap különböző túrákon vettek részt, felkeresték a nagybányai Ásványtani Múzeumot, a Bábák szorosát, a Lápos szorost, a környék számos barlangját.
Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 9-én került sor. A kongresszuson megemlékeztek Dumitru István geológusról, a nagybányai Montana Barlangász Klub volt elnökéről, aki idén tavasszal hunyt el, szombaton, szeptember 10-én pedig a résztvevők az elmúlt év barlangászati eredményeiről számoltak be, melyeket a "Hozzájárulások a karszt megismeréséhez" című kiadványban tettek közzé. Bővebben a kongresszusról román nyelven: >>>
2011. október 9.: Örökítsd meg a köpeci szilt!
Tisztelettel hívjuk fel minden művészeti hajlammal, ügyes kézzel, éles ésszel, egyszóval tehetséggel megáldott erdővidéki ifjú és felnőtt figyelmét, hogy a Köpeci Szilt az Év Fája Romániában versenybe benevező baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület összművészeti pályázatot hírdet meg, a Köpeci Szil megörökítése céljával. Készülhet grafika, rajz, festmény, fénykép, fa- és kőfaragvány, de ha valaki úgy óhajtja, be lehet nevezni verssel vagy prózával is, azzal a feltétellel, hogy az alkotás a Köpeci Szilről szóljon, Őt örökítse meg.
A pályázatra beérkezett alkotásokat egy erdővidéki közéleti személyekből álló zsűri fogja majd kiértékelni és a győztesek értékes jutalomban részesülnek. Az alkotások díjazására remélhetőleg az Év Fája Romániában verseny díjátadó ünnepségével egyidőben kerül sor. Az alkotásokat október 30-ig, az Év Fája verseny utolsó versenynapjáig lehet eljuttatni Demeter Zoltánhoz (0746-089140).
Minden alkotó alkotását szeretettel várjuk!
A pályázatra beérkezett alkotásokat egy erdővidéki közéleti személyekből álló zsűri fogja majd kiértékelni és a győztesek értékes jutalomban részesülnek. Az alkotások díjazására remélhetőleg az Év Fája Romániában verseny díjátadó ünnepségével egyidőben kerül sor. Az alkotásokat október 30-ig, az Év Fája verseny utolsó versenynapjáig lehet eljuttatni Demeter Zoltánhoz (0746-089140).
Minden alkotó alkotását szeretettel várjuk!
2011.szeptember 27.: Lekezeltük a pallókat
Szeptember 17-én, szombaton, egyesületünk több tagja is kinnt volt a Vargyas- szorosban, ahol a nagybarlanghoz vezető három pallót, valamint a padokat kezeltük le favédő anyaggal. Ugyanakkor az ERD tévének számoltunk be egyesületünk tevékenységéről.
A szép őszi időnek hála, meglepően sok volt a látogató a völgyben, többek között külföldi turistacsoportok is.
Feltűnő volt a tömegesen virágzó őszi kikericsek látványa. Bővebben a virágról itt: Veszedelmes szépség
Észrevételeink: az egyik turistánál horgászbot volt, kérésünkre azt a szoros bejáratánál hagyta. Ezúttal is felhívjuk a szorosba látogatók figyelmét, hogy a természetvédelmi területen TILOS A HORGÁSZÁS!
A szép őszi időnek hála, meglepően sok volt a látogató a völgyben, többek között külföldi turistacsoportok is.
Feltűnő volt a tömegesen virágzó őszi kikericsek látványa. Bővebben a virágról itt: Veszedelmes szépség
Észrevételeink: az egyik turistánál horgászbot volt, kérésünkre azt a szoros bejáratánál hagyta. Ezúttal is felhívjuk a szorosba látogatók figyelmét, hogy a természetvédelmi területen TILOS A HORGÁSZÁS!
2011. szeptember 10.: Takarítottunk a köpeci szilnél...
A baróti és a köpeci közbirtokosságokkal, valamint az Erdővidéki Ifjak Szervezetével(EDISZ) illetve a baróti Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesületével(ZIKE) karöltve, egyesületünk (Demeter Zoltán révén) takarítási akciót szervezett a köpeci szilfa környékén. Jelen voltak Antal Jenő ny. erdésztechnikus, Bíró Béla- Dávid, a köpeci közbirtokosság elnöke.
Bardoczi Lehel és Mózes Dénes bozótnyíróval és láncfűrésszel tisztította meg a fa környékét, a fiatalok az ágak és a gyom elhordásában segítkeztek.
Bardoczi Lehel és Mózes Dénes bozótnyíróval és láncfűrésszel tisztította meg a fa környékét, a fiatalok az ágak és a gyom elhordásában segítkeztek.
fotók: Böjte Ferenc
2011. szeptember 10.: Döntős a köpeci szil
A csíkszeredai PolgárTárs Alapítvány által meghírdetett Év Fája Romániában 2011 versenyre egyesületünk, a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület nevében beneveztünk egy fát Erdővidékről. A Barót patakának köpeci hídja szomszédságában található 300 éves, 35 m magas és 7,3 m körméretű mezei szilfaóriás sikeresen bekerült a verseny döntőjébe, ahol a 12 döntős fa között egyedül képviseli Kovászna megyét. A döntős fákra szeptember 10. - október 31. között lehet majd on-line szavazni a
www.evfaja.ro honlapon és az a fa nyeri meg a versenyt, amelyik majd a legtöbb szavazatot gyűjti.
A tavalyi versenyt megnyerő csíkszentléleki hárs történetén felbuzdulva, illetve annak folytatásaként szeretnénk, ha ebben az esztendőben egy Kovászna megyét képviselő fa nyerné meg a versenyt. Ehhez kérjük az Ön segítségét is. Hisszük, hogy a kezdeményezés, illetve a köpeci szil történetének minél tágabbkörű népszerűsítésével sikerül elérni célunkat.
Előre is köszönjük pártfogását! :-)
Demeter Zoltán
A 300 éves mezei szilfaóriás (Ulmus campestris), Köpec falutól északra, a Barót vize fölött átívelő híd szomszédságában, egy néhai vízimalom udvarán áll és őrködik. Az impozáns méretű, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,3 m. magasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van. “Ezekkel az adottságokkal a köpeci szil Székelyföld Erdővidék kistérségének egyik legnagyobb fája.” – tanúsítja a szilfát ajánló és felmérő 75 éves baróti id. Antal Jenő ny. erdész- és vadásztechnikus.
A Kárpát-medencében őshonos fafajtának ez az 1700-as évek elejéről származó köpeci példánya túlélte számtalan árvíz és tűzvész pusztítását, de átvészelte a huszadik század elején Kelet Ázsiából Hollandiába behozott szilvész gomba (Ophistoma ulmi), illetve az 1960-as években Amerikából visszavándorolt agresszívebb gombatörzse (Ophiostoma novo-ulmi) támadásait is, amelyek a huszadik század derekán szinte kipusztították egész Európa szilállományát.
Az évszázadok során a köpeci szil, illetve az egykori malom környéke számos neveztes eseménynek volt a színhelye. A “Baj van Köpecen!” szólásunknak köszönhetően Köpec falu neve az egész Kárpát-medencében ismert, de kevesen ismerik e szólás eredetét. “Gyászos sors érte a falut 1848. december 9-én is a háromszéki önvédelmi harca idején, amikor Heydte hadtest parancsnok, mert Köpeczen átvonultában rálőttek, 48 órás szabadrablást engedélyezett, minek előtte a falut megsarcolta. A bosszúnak 51 polgári lakos esett áldozatul, akiknek 106 árva utódjuk maradt. (…) Bizonyára a veszedelem hírére keletkezett a mondás: Baj van Köpecen ..., ami azóta is használatos még azok részéről is, akik semmit nem tudnak az eseményről.” – olvashatjuk Nagy Károly köpeci lelkész-esperes egyházismertető írásában. A szájhagyomány szerint ugyanekkor gyújtották fel az osztrákok a malmot is, amelynek közelében táboroztak.
A szilfától nem messze található a ’48-as szabadságharc december 9-i köpeci csatájában elesett honvédek sírhantja, mely egy 1848-1849 feliratú fejfával van megjelölve. Kétszáz méterrel tovább található a már említett köpeci, illetve a december 13-i felsőrákos-rikai csaták emlékére 1973-ban gránitkőből állítatott, törött kardmarkolatot formázó véczeri emlékmű.
A tanúfa szomszédságában évszázadokon át működő vízimalom a település életében létfontosságú szerepet töltött be. Nem csak egy, a gabona megörlésére alkalmas hely volt, hanem az emberek itt beszélték meg a falu és az élet dolgait. Mivel mindezek a szilfa jelenlétében és árnyékában zajlottak, az évszázadok folyamán sok-sok érdekes, vidám és szomorú történetnek lehetett tanúja a faóriás. A hely jelentőségét az is jelzi, hogy míg az egyházi törvények értelmében bizonyos időszakokban a tánc, a muzsika és a vígság meg volt tiltva, addig a malom vasárnap is őrölhetett. A vízimalom építésének körülményeiről nincsenek adataink. A malommal, illetve Molnár Mihály molnár nevével először egy 1750-es adóösszeírásban találkozunk. Később a köpeci református egyház 1799. évi ingatlan-leltárában ezt olvasható: “... a malomnak, melyből a malomhely adatott a köpeci malmosgazdáknak, szomszédja északon az országútja, délen a malom kertje.” Egy 1833-as egyházi feljegyzés “malmos gazdákról” ír, míg 1845-ben azt írja Sebestyén Sámuel megyebíró, hogy szeptember 10-től olyan erősen száraz ősz és tél volt, hogy a malom kerekei megállottak és nagy volt a szorultság. Az 1848-as felégetése után újjáépített malom a 20. század elejéig működött. Romjainak kevés maradványa a szilfa tövében felhalmozva látható.
A köpeci mezei szil védelmének fontosságára erdővidéki természetvédők kívánják felhívni a figyelmet. Legyen Ön is a köpeci szilfa pártfogója!
www.evfaja.ro honlapon és az a fa nyeri meg a versenyt, amelyik majd a legtöbb szavazatot gyűjti.
A tavalyi versenyt megnyerő csíkszentléleki hárs történetén felbuzdulva, illetve annak folytatásaként szeretnénk, ha ebben az esztendőben egy Kovászna megyét képviselő fa nyerné meg a versenyt. Ehhez kérjük az Ön segítségét is. Hisszük, hogy a kezdeményezés, illetve a köpeci szil történetének minél tágabbkörű népszerűsítésével sikerül elérni célunkat.
Előre is köszönjük pártfogását! :-)
Demeter Zoltán
A 300 éves mezei szilfaóriás (Ulmus campestris), Köpec falutól északra, a Barót vize fölött átívelő híd szomszédságában, egy néhai vízimalom udvarán áll és őrködik. Az impozáns méretű, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,3 m. magasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van. “Ezekkel az adottságokkal a köpeci szil Székelyföld Erdővidék kistérségének egyik legnagyobb fája.” – tanúsítja a szilfát ajánló és felmérő 75 éves baróti id. Antal Jenő ny. erdész- és vadásztechnikus.
A Kárpát-medencében őshonos fafajtának ez az 1700-as évek elejéről származó köpeci példánya túlélte számtalan árvíz és tűzvész pusztítását, de átvészelte a huszadik század elején Kelet Ázsiából Hollandiába behozott szilvész gomba (Ophistoma ulmi), illetve az 1960-as években Amerikából visszavándorolt agresszívebb gombatörzse (Ophiostoma novo-ulmi) támadásait is, amelyek a huszadik század derekán szinte kipusztították egész Európa szilállományát.
Az évszázadok során a köpeci szil, illetve az egykori malom környéke számos neveztes eseménynek volt a színhelye. A “Baj van Köpecen!” szólásunknak köszönhetően Köpec falu neve az egész Kárpát-medencében ismert, de kevesen ismerik e szólás eredetét. “Gyászos sors érte a falut 1848. december 9-én is a háromszéki önvédelmi harca idején, amikor Heydte hadtest parancsnok, mert Köpeczen átvonultában rálőttek, 48 órás szabadrablást engedélyezett, minek előtte a falut megsarcolta. A bosszúnak 51 polgári lakos esett áldozatul, akiknek 106 árva utódjuk maradt. (…) Bizonyára a veszedelem hírére keletkezett a mondás: Baj van Köpecen ..., ami azóta is használatos még azok részéről is, akik semmit nem tudnak az eseményről.” – olvashatjuk Nagy Károly köpeci lelkész-esperes egyházismertető írásában. A szájhagyomány szerint ugyanekkor gyújtották fel az osztrákok a malmot is, amelynek közelében táboroztak.
A szilfától nem messze található a ’48-as szabadságharc december 9-i köpeci csatájában elesett honvédek sírhantja, mely egy 1848-1849 feliratú fejfával van megjelölve. Kétszáz méterrel tovább található a már említett köpeci, illetve a december 13-i felsőrákos-rikai csaták emlékére 1973-ban gránitkőből állítatott, törött kardmarkolatot formázó véczeri emlékmű.
A tanúfa szomszédságában évszázadokon át működő vízimalom a település életében létfontosságú szerepet töltött be. Nem csak egy, a gabona megörlésére alkalmas hely volt, hanem az emberek itt beszélték meg a falu és az élet dolgait. Mivel mindezek a szilfa jelenlétében és árnyékában zajlottak, az évszázadok folyamán sok-sok érdekes, vidám és szomorú történetnek lehetett tanúja a faóriás. A hely jelentőségét az is jelzi, hogy míg az egyházi törvények értelmében bizonyos időszakokban a tánc, a muzsika és a vígság meg volt tiltva, addig a malom vasárnap is őrölhetett. A vízimalom építésének körülményeiről nincsenek adataink. A malommal, illetve Molnár Mihály molnár nevével először egy 1750-es adóösszeírásban találkozunk. Később a köpeci református egyház 1799. évi ingatlan-leltárában ezt olvasható: “... a malomnak, melyből a malomhely adatott a köpeci malmosgazdáknak, szomszédja északon az országútja, délen a malom kertje.” Egy 1833-as egyházi feljegyzés “malmos gazdákról” ír, míg 1845-ben azt írja Sebestyén Sámuel megyebíró, hogy szeptember 10-től olyan erősen száraz ősz és tél volt, hogy a malom kerekei megállottak és nagy volt a szorultság. Az 1848-as felégetése után újjáépített malom a 20. század elejéig működött. Romjainak kevés maradványa a szilfa tövében felhalmozva látható.
A köpeci mezei szil védelmének fontosságára erdővidéki természetvédők kívánják felhívni a figyelmet. Legyen Ön is a köpeci szilfa pártfogója!
2011. augusztus 10.- Természetvédelmi tábor a Vargyas- szorosban
Még egy utolsó csoportkép a táborozókkal búcsúzás előtt
2011. augusztus 4-8. között a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területen, a hidegaszói erdészházban az Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület természetvédelmi tábort szervezett I-VIII. osztályos homoródalmási és vargyasi gyerekeknek. A tábor programjában meghívottak, előadások, hagyományőrző íjászat, hegymászás, barlangászat és sok más érdekesség szerepelt. Fotók a táborból: itt és itt
2011. augusztus 10.- Beneveztünk az Év Fája Romániában versenyre
id. Antal Jenő a 300 éves köpeci szil mellett
Az Erdők Nemzetközi Évében a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány idén másodszorra is meghirdette az Év Fája Romániában versenyt, azzal a fő céllal, hogy felhívják a figyelmet a fák, de ugyanakkor a környezet védelmének fontosságára is.
A verseny tavaly meghirdetett első kiadásán a győztes–ötven napos internetes szavazás után,–több mint ötvenezer szavazattal az az ötszáz éves csíkszentléleki hárs lett, melyet idén Európában is az év fájának választottak.
Az idei országos versenyre( a nevezési határidő július 31-én járt le) 16 megyéből összesen 27 pályázat érkezett az alapítványhoz, közülük hat Székelyföldről: öt Hargita megyéből és mindössze egyetlenegy Kovászna megyéből.
A Köpec határában található háromszáz éves szilfát egyesületünk nevezte be a versenyre:
az impozáns méretű, több mint 35 méter magas, háromágú famatuzsálem körmérete derékmagasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van.
“Ezekkel az adottságokkal a köpeci szil Erdővidék egyik legnagyobb fája.” – tanúsítja a szilfát benevezésre ajánló és azt felmérő id. Antal Jenő nyugalmazott erdész- és vadásztechnikus.
A 12 döntős fát augusztus második felében választja ki a zsűri, azok közül lehet majd szavazni az Év Fájára szeptember 10 és október 31 között.
A verseny tavaly meghirdetett első kiadásán a győztes–ötven napos internetes szavazás után,–több mint ötvenezer szavazattal az az ötszáz éves csíkszentléleki hárs lett, melyet idén Európában is az év fájának választottak.
Az idei országos versenyre( a nevezési határidő július 31-én járt le) 16 megyéből összesen 27 pályázat érkezett az alapítványhoz, közülük hat Székelyföldről: öt Hargita megyéből és mindössze egyetlenegy Kovászna megyéből.
A Köpec határában található háromszáz éves szilfát egyesületünk nevezte be a versenyre:
az impozáns méretű, több mint 35 méter magas, háromágú famatuzsálem körmérete derékmagasságban 7,3 m, így átöleléséhez öt felnőtt emberre is szükség van.
“Ezekkel az adottságokkal a köpeci szil Erdővidék egyik legnagyobb fája.” – tanúsítja a szilfát benevezésre ajánló és azt felmérő id. Antal Jenő nyugalmazott erdész- és vadásztechnikus.
A 12 döntős fát augusztus második felében választja ki a zsűri, azok közül lehet majd szavazni az Év Fájára szeptember 10 és október 31 között.
2011. július 24.- Elindult a turistaáradat a Vargyas- völgyébe
Turbánliliom a Vargyas- szoros fele vezető úton
Az esős június után július második hétvégén elindult az igazi turistaáradat a Vargyas- völgye irányába.
A július 9.-10.-i hétvégén több százan is sátoroztak a Kőalja mezején, voltak akik egyénileg, mások táborban, mint például a székelyudvarhelyi hegyimentők, vagy az apácai evangélikusok.
A völgy fele vezető erdei út (12 km) továbbra is meglehetősen rossz állapotban van, óvatosan kell hajtani.
A július 9.-10.-i hétvégén több százan is sátoroztak a Kőalja mezején, voltak akik egyénileg, mások táborban, mint például a székelyudvarhelyi hegyimentők, vagy az apácai evangélikusok.
A völgy fele vezető erdei út (12 km) továbbra is meglehetősen rossz állapotban van, óvatosan kell hajtani.
2011.július 5.- Felügyelet a Vargyas- völgyében
Július 2-án és 3-án Demeter Zoltán és Demeter Mária teljesítettek felügyelői szolgálatot a Vargyas- szorosban.
Beszámolójuk szerint a völgyben kevés volt a turista, ami javarészt az esős időjárás számlájára volt írható.
Szombaton délután a székelyudvarhelyi hegyimentők érkeztek meg és fogtak neki a táborverésnek(fotó).
A felügyelők a völgyből összeszedtek egy zsáknyi műanyag palackot, ellátták egy 20 tagú magyarországi turistacsoport kalauzolását is.
Beszámolójuk szerint a völgyben kevés volt a turista, ami javarészt az esős időjárás számlájára volt írható.
Szombaton délután a székelyudvarhelyi hegyimentők érkeztek meg és fogtak neki a táborverésnek(fotó).
A felügyelők a völgyből összeszedtek egy zsáknyi műanyag palackot, ellátták egy 20 tagú magyarországi turistacsoport kalauzolását is.
Szeptember 7.-11. között a Szilágy megyei Nagyilondán kerül megrendezésre az idei országos barlangászkongresszus
În anul 1972, speologii români se reuneau pentru prima dată la cabana Padina, în cadrul unei manifestări numite “Speosport”. De atunci, acest eveniment s-a repetat anual până în anul 1996, când s-a utilizat concomitent denumirea de “Speosport” şi “Congres Naţional de Speologie”. Din anul 2000 reuniunea se numeşte Congresul Naţional de Speologie, reuniune anuală a speologilor români. El marchează bilanţul unui an de activitate, fiind un forum de exprimare şi dezbatere pe toate domeniile ce ţin de speologie, carstologie sau sunt conexe acestora.
2011.június 11.- Országos Barlangász Iskola
Június 30-ig még lehet jelentkezni az Erdélyi- Szigethegységben(Pádis) 2011. július 23- 31 között sorra kerülő Országos Barlangász Iskolán való részvételre.
Bővebb információk az Országos Barlangász Szövetség Honlapján találhatóak.
Bővebb információk az Országos Barlangász Szövetség Honlapján találhatóak.
2011. június 9.- Az Év Fája verseny
A baróti Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülettel közösen egyeztetve, egyesületünk is benevezne egy fát az Év Fája Romániában verseny második kiírására.
Egyelőre a stratégia megvitatása van folyamatban, illetve keressük, melyik is lehetne az a fa, mely méltó módon képviselné Erdővidéket a versenyen.
Egyelőre a stratégia megvitatása van folyamatban, illetve keressük, melyik is lehetne az a fa, mely méltó módon képviselné Erdővidéket a versenyen.
